Az általános oktatói profil követelményein kívül semmilyen speciális szakismeret vagy gyakorlat nem szükséges ehhez az oktatási modulhoz.

Speciális célok

A képzési modul teljesítése után a részvevők képesek lesznek:

Megérteni a CSR fogalmát és önkéntes jellegét
Felismerni a fenntartható fejlődés, az üzleti siker és a társadalmi felelősségvállalás közötti kapcsolatokat
Feltérképezni az érintetteket
Azonosítani a CSR-ban való aktív részvétel okokait és motivációs tényezőit
Felismerni az üzleti életben alkalmazott felelős vállalati magatartás hasznait és előnyeit
Felismerni a felelős társadalmi magatartást felölelő üzleti tevékenységek során felmerülő akadályokat/gátakat
Nemzeti és európai szinten felismerni a „csúcsszínvonalú”-CSR-t és az elvárt CSR-trendeket
Felismerni a CSR-kérdések integrálásának fontosságát a vállalatok és szervezetek stratégiáiba és működésébe
Azonosítani a főbb CSR-területeket és -kérdéseket
Felismerni a vállalatuk vagy szervezetük számára leghelytállóbb CSR-kérdéseket és a lehetséges módokat az érintettek bevonására
Kiválasztani az 5 szélesebben értelmezett CSR-terület közül azokat, amelyekről alaposabban szeretne ismereteket szerezni

Különbözőképpen értelmezhetjük a CSR-t.

Jelen projektben és az „Európai keretek a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának kialakításáért” című Zöld Könyvben meghatározott definíció szerint a CSR „egy olyan koncepció, melyben a vállalatok önkéntes alapon társadalmi és környezetvédelmi megfontolásokat építenek be üzleti tevékenységeikbe és az érintettekkel történő interakcióikba” (Európai Közösség, 2001).

Nagyon fontos hangsúlyozni a CSR önkéntes jellegét. Társadalmilag felelősnek lenni nemcsak a törvényi követelményeknek, de a humán tőke, a környezet és az érintettekkel való kapcsolatok elvárásainak való megfelelést és az ezekbe való többletberuházást jelenti.

Alapvető fontossággal bír az európai és nemzetközi kontextus – ahol a koncepció napvilágot látott – megerősítése. A Lisszabonban meghatározott európai stratégiai cél, miszerint „a legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdasággá váljunk a világon, képesek legyünk a fenntartható gazdasági növekedésre, legyen több és jobb munkahely nagyobb társadalmi kohézió” (Lisszabon, az Európai Tanács ülése, 2000. március) tulajdonképpen a fenntartható fejlődés három pillére (gazdasági növekedés, társadalmi kohézió és környezetvédelem) európai elmélyítésének és céljainak integrációja.

Ez összhangban van a Göteborgi Európai Tanács 2001 júniusi csúcstalálkozóján elfogadott Fenntartható Fejlődés Európai Stratégiájának alapüzenetével, miszerint hosszú távon a gazdasági növekedés, a társadalmi kohézió és a környezet védelme összetartoznak.

A CSR fogalma szorosan kapcsolódik a „hármas alapvonal” koncepciójához is, melynek fő vezérvonala az, hogy a vállalatnak a fenntartható fejlődéshez szüksége van pénzügyi biztonságra, a negatív környezeti kihatások csökkentésére és a társadalmi elvárásoknak megfelelő együttműködésre. A CSR-t felfoghatjuk úgy is, mint a fenntartható fejlődéshez való üzleti hozzájárulást.

Valójában ez az új paradigma vezetett oda, hogy az üzletnek a fenntartható fejlődés elérésében játszott szerepéről folytatott párbeszéd világméretű figyelmet kap.

A CSR felismeri a fenntartható fejlődéshez szükséges üzleti szerepet, valamint azt, hogy a vállalatok saját maguk tudják tevékenységeiket úgy irányítani, hogy fokozzák gazdasági növekedésüket és javítsák versenyképességüket, miközben gondoskodnak a környezet védelméről és előmozdítják a társadalmi felelősségvállalást.

Ez azt jelenti, hogy napjainkban az üzleti tevékenység szerepe a társadalomban rövidtávon nemcsak a gazdasági sikereket öleli fel, hanem a hosszú távú gazdasági sikert és a fenntarthatóságot, integrálva az üzleti tervezést és a mindennapi üzleti tevékenységet, valamint a társadalmi és a környezeti megfontolásokat.

Bár a vállalatok elsődleges célja a profittermelés, ugyanakkor a vállalatok képesek ezzel egy időben részt venni a társadalmi és környezeti célok megvalósításában, a felelős vállalati magatartásnak az alapvető üzleti stratégiába, a menedzsmenteszközökbe és a működésbe való stratégiai befektetésként történő integrálásával.

Kérdések:

1. Miért olyan nagyon fontos társadalmilag felelősnek lenni?
2. Melyek azok a fő okok és motivációs tényezők a vállalatok, főleg a KKV-k esetében, amelyek miatt érdemes aktívnak lenni a CSR-ban?
3. A KKV-k szempontjából melyek a társadalmilag felelős magatartás stratégiájának igazi üzleti hasznai?
4. Másrészt melyek a felelős társadalmi magatartást felölelő tevékenységek során felmerülő fő akadályok/gátak?

Ezek mind olyan alapvető jelentőségű kérdések, amelyekre tanulmányok, kutatások és publikációk próbáltak választ adni, és amelyeket a modul folyamán ki kell emelni és megvitatni.

Itt most két alapvető tanulmányra szeretnénk felhívni a figyelmüket:

Az egyik fogyasztói szemszögből készült – „Az első európai felmérés a fogyasztók hozzáállásáról a felelős vállalati magatartáshoz” (a MORI készítette a CSR Europe felkérésére, 2000 novemberében); hozzáférhető a CSR Europe honlapján:

Ez a jelentés egy átfogó betekintést enged a KKV-k hozzáállásába, költségeibe/hasznaiba és  az akadályokba a „külső” érintett személyek iránt általánosan tanúsított felelősségvállalással kapcsolatosan, bőségesen biztosítva olyan mennyiségi és minőségi adatokat, melyek az előzőekben felsorolt kérdések bemutatását és a róluk folyó párbeszédeket alátámaszthatják. Bővebb információ „A KKV-k társadalmi felelősségvállalása  a ’külső’ közösség iránt" kapcsolódó kérdésekhez a 3. fejezetben, míg „A KKV-k környezeti felelősségvállalása" témával kapcsolatos kérdések a 4. fejezetben találhatóak. A tanulmány főbb eredményeinek egy gyors áttekintése az „Összefoglalás” című fejezetben olvashatóak.

Tulajdonképpen az okok és a motiváló tényezők ahhoz, hogy társadalmilag felelősek legyünk, nagyon egyszerűek. A környezetben, amelyben a vállalatok üzleti tevékenységüket folytatják, ez egy egyre növekvő igény.

Ahol a vállalatok társadalmi felelősségvállalása egy olyan folyamat, amelyben a vállalatok saját maguk kezelik a különböző érintettekkel (akik valódi befolyással vannak a vállalatok működési engedélyére) kapcsolataikat, ott a CSR üzletté válása egyértelművé válik. Ezért a felelős vállalati magatartást befektetésként és nem költségként kell kezelni, nagyon hasonlóan a minőségmenedzsmenthez. Ily módon a vállalatok olyan pénzügyi, üzleti és társadalmi megközelítés birtokosai lehetnek, melyek egy bizonytalansággal összekapcsolt kockázatot csökkentő, hosszú távú stratégiához vezet.

Valójában az új üzleti lehetőségek világa rejlik az üzleti siker, a társadalmi felelősségvállalás és a környezeti megfontolások közötti összehangolásában, ezzel a lehetőséggel a KKV-k élhetnek. Az összes továbbképzési programra kidolgozott esettanulmány példa arra, hogy jó okok és motivációs tényezők, üzleti hasznok és előnyök rejlenek a „CSR-módszer” alkalmazásában. Természetesen vannak leküzdendő nehézségek és akadályok is, és még egyszer hangsúlyozzuk, hogy az esettanulmányok csupán jó példaként szolgálnak.

A vállalatok a felelős vállalati magatartás stratégiájukba való beépítésével üzenhetnek különféle érintettjeiknek: az alkalmazottaiknak, a részvényeseiknek, a befektetőiknek, a fogyasztóiknak, a hatóságoknak és a civil szervezeteknek (NGO-knak). Ezen cselekedetükkel a vállalatok a jövőjükbe fektetnek, és számíthatnak arra, hogy az általuk alkalmazott önkéntes kötelezettségvállalás jövedelmezőségük növekedését segíti elő.

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az előzőekben említett MORI tanulmány konklúziói szerint „a fogyasztók elismerik, hogy a vállalat társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettsége befolyásolhatja vásárlási döntéseket, és elfogadják azt, hogy többet fizetnek egy környezetért és társadalomért felelős vállalat termékéért”.

A vita ezen szakaszában lényeges arról megbizonyosodni, hogy a résztvevők tudatában vannak az érintett személyek feltérképezésének fontosságával annak érdekében, hogy a mindenki számára hasznos együttműködés sikeres módszereit felismerjék. Az érintettek kötelezettségvállalása mindig döntő volt egy szervezet teljesítményében[1]. A kötelezettségvállalás hagyományos formái – mint a tulajdonosi kötelezettségvállalás, a népszavazás, az alkalmazottakkal folytatott párbeszéd és tárgyalás –  régóta intézményesültek a politikák, a normák és a szabályozás keretein belül.  Igaz ezekre a megközelítésekre, hogy az ezeket alkalmazó szervezetek így járultak hozzá  a szervezet sikeréhez.

A mai szervezeti kihívások és a fenntartható fejlődés elérésének szükségessége jelentősebb mértékben kívánja meg a korábban elhanyagolt érintettek elkötelezettségét, mint ahogyan az újakét is új témákban és új módszerekkel. Igaz ez az új piacokra belépő kereskedelmi vállalkozások és a változó társadalmi elvárásokkal szembesülők esetében is. Ugyanúgy igaz ez a szolgáltatáshoz és a képviselethez új szabályokat és megközelítéseket kidolgozó köztestületekre, a civil társadalomra és a munkaügyi szervezetekre is.

Sőt, a fenntartható fejlődés fontossága megerősíti az érintettek elkötelezettségének szükségességét a sajátos szervezeti célok eléréséhez, valamint a szélesebb társadalmi, környezeti és gazdasági kihívásoknak való megfeleléshez.

További fontos pontok, melyekre hangsúlyt kell fektetni egy „Bevezetés a CSR-be” modul keretén belül a „CSR helyzetképre” és a „várható CSR-trendekre” vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy a résztvevők egy általános áttekintést kapnak a „csúcsszínvonalról” ezen a területen (mind nemzeti, mint európai szinten), valamint a várható trendekről.

A fentiekben említett információs forrásokon felül szeretnénk kiemelni a „Felelős vállalati magatartás: Helyzetkép, 2004” készített jelentéseket, melyeket a Leonardo da Vinci kísérleti projekt „CSR/KKV – A társadalmi felelősségvállalás népszerűsítése a kis- és középvállalkozások körében” keretében dolgoztak ki. Ez a jelentés megtalálható a hat érintett országban, és releváns nemzeti információkat tartalmaz a CSR területén tapasztalható helyzetről, és a felelős társadalmi magatartást felölelő üzleti tevékenységek során felmerülő okokról, motivációs tényezőkről, üzleti haszonról, és akadályokról, valamint a várható CSR-trendekről. Javasoljuk továbbá a „Vállalatok társadalmi felelősségvállalása: Helyzet jelentés  2004” – mely az előző jelentések eredményeit foglalja magába, és kiemeli a kutatás legfontosabb szempontjait, és egy egész fejezetet szánva a várható CSR-trendeknek, valamint a partnerországok felelős társadalmi magatartási gyakorlatai kidolgozásának lehetőségeit és akadályait bemutató legfontosabb adatoknak.

Mivel a vállalatok felelős magatartásának kérdései beépültek a vállalatok stratégiai tervezésébe és a működési folyamatokba, elvárt a menedzserek és az alkalmazottak részéről, hogy üzleti döntéseiket a hagyományosan megtanult kritériumokon túl más szempontokat is figyelembe véve hozzák meg. A szervezetek magatartására, stratégiai menedzsmentjére és akár még az üzleti etikára vonatkozó hagyományos modellek nem mindig biztosítanak kielégítő előkészítést a vállalatok részére ebben az új összefüggésben.

Ezért nagyon lényeges, hogy a vállalat meglévő vezetőinek és alkalmazottainak képzésébe beépítsük a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának koncepcióját, valamint előre látni azokat a készségeket, melyekkel a jövőbeni vezetőknek és alkalmazottaknak rendelkezniük kell. Ez a képzési program hozzájárul ezen szükségletek kielégítéséhez.

A koncepcionális keretet illetően az „Európai keretek a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának kialakításáért” című Zöld Könyvön kívül elfogadtuk és alkalmaztuk az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatóságának szakértői által több éve futtatott vállalkozási és vállalkozói program keretében készített „Felelős vállalkozás – a kis- és közepes vállalatok jó gyakorlata – esetgyűjtemény Európából” (Európai Bizottság, 2003) koncepcionális keretét is; feltételeztük, hogy a CSR négy alkotóeleme (piac, munkahely, közösség és környezet) megegyezik a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti pilléreivel. A társadalmi pillér belső (munkahely) és külső (közösség) dimenziókra bontható.

A négy fő CSR-területen túl a projektben résztvevők kiválasztottak egy ötödik CSR-területet – az üzleti etikát – feltételezve, hogy a vállalatok előzőleg említett négy területén végzett bármilyen tevékenység mögött a vállalatok és vezetőik, tulajdonosaik és alkalmazottaik etikus viselkedésének kell lennie.

Az üzleti etika ebben a projektben „összekötő kapocsként” lelhető fel, ami összekapcsolja a részeket, és koherens, összeillő, fenntartható, felelős és üzletileg hatásos egésszé formálja őket.

Ebben a modulban bemutatjuk az öt fő CSR-területet és ezek egymásra gyakorolt hatásait egy rövid és szisztematikus megközelítésen keresztül:

Az öt fő CSR-terület, valamint a CSR-kérdéskörben betöltött helyük bemutatásához egy „CSR-ismerettérképet” fogunk használni.

Üzleti etika

A fentebb említettek szerint egy CSR-megközelítésben az üzleti etikának ott kell lennie a vállalat vezetőinek, tulajdonosainak és alkalmazottainak bármilyen tevékenysége mögött. Ez az oka annak, amiért a képzési program moduláris szerkezetében az első helyre kerül. Ennek az alapvető fontosságú fogalomnak a megértése és az üzleti folyamatokba való beépítése nélkül a többi négy fő CSR-terület bármelyikében végbemenő tevékenységek nem fenntarthatók illetve hatástalanok. Gyakorlatilag az üzleti etika az etikának az az ága, amely vizsgálja az etikai szabályokat és elveket egy üzleti kontextusban, az üzleti vállalkozás létrehozása során felmerülő különböző problémák, speciális feladatok és kötelezettségek melyek vonatkoznak azokra a személyekre, akiket az üzleti életben alkalmaznak. Az üzleti etikában érdekeltek azt kérdezik: „Az irányítás etikailag helyes vagy sem?” A CSR-rel kapcsolatban ezt a kérdést figyelembe kell venni (felelős párbeszéd), az érintettekre hatással vannak a vállalat döntései és tevékenységei.

Munkahely

A következetes munkahelyi politikák rendszerint nagyon fontos szerepet játszanak a vállalatok vagy szervezetek sikereiben, mivel a vállalat alkalmazottai azok, akik a termelékenységet, a fogyasztókkal való törődést és innovatív ötleteket közvetítik. Munkaerő nélkül a vállalat csak egy ötlet. A magasabb szintű teljesítmény elérése érdekében a vezetésnek a vállalat alkalmazottaira sokkal több és részletesebb figyelmet kell szentelnie. A kérdés eléggé bonyolult, mert a releváns témák számos területet lefednek, az emberierőforrás-menedzsmenttől az egészségvédelmen és munkahelyi biztonságon át a változásokhoz való alkalmazkodásig.

Környezetvédelem

A fenntartható fejlődés fogalma – melynek az EU teljes mértékben elkötelezettje (A Fenntartható Fejlődés Európai Stratégiája, az Európai Tanács 2001. júniusi göteborgi ülése) – kiemeli a gazdasági növekedés, a társadalmi részvétel és az egészséges környezet jövő generációk számára történő megőrzése közötti egyensúly eszméjét. Az elmúlt évtizedekben feltűnő növekedés figyelhető meg a környezeti tudatosság és a környezettel való társadalmi szintű törődés terén. Ma már a környezetvédelem több mint egy divathullám. A környezet több mint „zöld" módon termelni vagy ökocímkét szerezni. Speciális gondolkodásmódot és magatartást követel a vállalat tevékenységeinek életciklusaiban (a nyersanyagtól a kész termék vagy szolgáltatás eladásáig, elfogyasztásáig és a természetbe való visszakerüléséig). A legfontosabb kérdések a következők: Mire gondolunk, amikor a „környezetről” beszélünk? Melyek lehetnek vállalati tevékenységünk legfontosabb környezeti hatásai? Mire kell gondolnunk, amikor kezelni akarjuk vállalatunk környezetre gyakorolt hatásait?

Piaci környezet

A piac a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának egyik legfontosabb területe (még akkor is ha nem egyike a legjobban ismert és megértett területeknek), hiszen ez áll legközelebb a vállalat alapvető üzleti tevékenységéhez. A vállalatok piacon való működése egyértelmű mutatója annak, hogy a vállalatok hogyan építették be a társadalmi, etikai és környezeti megfontolásokat üzleti működésükbe és döntéshozatali folyamataikba. A főbb társadalmi és környezeti aspektusok meghatározása a termék/szolgáltatás életciklusának különböző fázisaiban (piackutatás, tervezés, fejlesztés, termelés, értékesítés, fogyasztás és ártalmatlanítás), hosszú távú kapcsolat kialakítása a fogyasztókkal, szállítókkal és üzleti partnerekkel, felelős üzleti és marketing gyakorlatok kialakítása (reklám, ármeghatározás, eladás stb.) és a társadalomért és környezetért felelős termékekben/szolgáltatásokban rejlő üzleti lehetőségek – elsődlegesen a  ki nem szolgált piacokon (például: speciális szükségletekkel rendelkező fogyasztói csoportok) –felismerése – mind-mind a vállalat CSR iránti elkötelezettségét tükrözik.

Közösségi szerep

Manapság nincs olyan vállalat, amelyik megengedheti magának, hogy figyelmen kívül hagyja működési területén a helyi közösséget érintő problémákat. Főként igaz ez a KKV-k esetében, hiszen legtöbbjük nagy mértékben függ a helyi piacoktól. Az a helyi közösség, ahol egy KKV működik magában foglalhatja az összes pénzügyi sikerekben törvényesen érdekelt érintettek csoportjait, valamint a vállalat társadalmi és környezeti hatásait. Azokban az esetekben, ahol a KKV-k helyi viszonylatban működnek, a személyzet, részvényesek, fogyasztók, szállítók és hatóságok, valamint lehetséges figyelő és nyomást gyakorló érdekcsoportok helyezkedhetnek el a vállalat közvetlen környezetében. A KKV-kra a helyi környezet aktuális állapota és a fejlesztések közvetlen hatással vannak, például a hatékony helyi infrastruktúra, a fogyasztók vásárlóereje, az alkalmazottak és családjaik esztétikus lakóhelye stb. Felelős vállalkozásnak lenni egyre inkább a túlélés kérdésévé válik, összekapcsolva természetesen a közösség és az üzleti szektor közötti stratégiai kapcsolatnak köszönhető előnyöket és üzleti lehetőségeket. A felelős társadalmi üzleti gyakorlat közösség általi elismerésén és tiszteletén felül a KKV-k és a közösség is profitálhat a vállalati önkéntes stratégiákból (ilyen például a vállalat elhelyezkedésével közvetlenül kapcsolatos proaktív CSR-stratégia. Az ilyen jellegű tevékenységek (akár csoportos vagy egyéni lehetőségként valósultak meg) lehetővé teszik az alkalmazottak számára új készségek új környezetben történő kibővítését. Azon résztvevők számára, akik mélyebben érdeklődnek a téma iránt, az egyes CSR-területekre olyan képzési modulokat dolgoztunk ki, melyek speciálisabban dolgozzák fel az adott területet.

Az oktató a következő fontosabb pedagógiai módszereket fogja alkalmazni:

Elméleti ismertetés
Az esettanulmányok kidolgozása és megvitatása (csoportmunka)
A saját gyakorlatra vonatkozó feladatok kidolgozása és megvitatása (egyéni és csoportmunka)
A kibővített program esetében van egy olyan mód, amikor az oktató élhet a „kitalálási módszer" használatának lehetőségével: látogatás egy jó CSR-gyakorlattal rendelkező helyi KKV-hoz

Javasoljuk, hogy a Standard programhoz (4 óra) a következő gyakorlati képzési feladatokat dolgozzák ki:

Az 1.1. gyakorlat bemutatása, kidolgozása és megvitatása
Az 1.2. gyakorlat bemutatása, kidolgozása és megvitatása
Az 1.3. gyakorlat bemutatása, kidolgozása és megvitatása
A 7. számú esettanulmány bemutatása, kidolgozása és megvitatása
A gyakorlatba való átültetés (a résztvevőknek ki kell tölteniük egy CSR-tudatosságra vonatkozó kérdőívet, és a kitöltés során törekedniük kell arra, hogy elkötelezzék magukat vállalatuk CSR-tevékenysége mellett)

A kibővített programhoz (4-8 óra) javasoljuk a Standard programot és egy vagy több feladatot a következő gyakorlatokból:

Egy kérdéssor elkészítése a jó CSR-gyakorlattal rendelkező helyi KKV-hoz történő tanulmányi látogatáshoz
Tanulmánylátogatás egy jó CSR-gyakorlattal rendelkező helyi KKV-hoz
Az 1.4. gyakorlat bemutatása, kidolgozása és megvitatása

tábla
flipchart
projektor
számítógép
CSR-ismerettérkép
1.1., 1.2. és 1.3. gyakorlatok
7. számú esettanulmány
„Vállalatok társadalmi felelősségvállalása – tudatosságnövelő kérdőív”, Európai Bizottság – Vállalkozási Főigazgatóság, 2004
„Hogyan szervezzünk céglátogatást egy társadalmilag felelős vállalkozásnál – Gyakorlati útmutató”, melyet a Leonardo da Vinci kísérleti projekt „CSR/KKV – A társadalmi felelősségvállalás népszerűsítése a kis- és közepes vállalkozások körében” keretében dolgoztak ki (kibővített program).
1.4. gyakorlat (kibővített program)
A résztvevők visszajelzéseit mérő kérdőív

További tananyagok kiosztása a résztvevőknek

Felelős vállalati magatartás: Helyzetkép, 2004 (melyet a Leonardo da Vinci kísérleti projekt „CSR/KKV – A társadalmi felelősségvállalás népszerűsítése a kis- és közepes vállalkozások körében” keretében dolgoztak ki, és hozzáférhető a hat érintett országban: Ausztriában, Észtországban, Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában)
CSR-fogalomtár, 2005 (melyet a Leonardo da Vinci kísérleti projekt „CSR/KKV – A társadalmi felelősségvállalás népszerűsítése a kis- és közepes vállalkozások körében” keretében dolgoztak ki), Témák: minden téma
„Vállalatok társadalmi felelősségvállalása – tudatosságnövelő kérdőív”, Európai Bizottság – Vállalkozási Főigazgatóság, 2004 (melyet a „CSR-tudatosságot növelő páneurópai kampány” keretében dolgoztak ki)

Ha azt tervezi, hogy egy négy óránál hosszabb időtartamú „Bevezetés a CSR-be” képzési modult tart, akkor azt javasoljuk, hogy adjon a standard órarendhez egyet vagy többet a következő feladatok közül: