Ebben az oktatási modulban a következő specifikus tapasztalatok és készségek ajánlottak:

Részletekre való odafigyelés
Erkölcsi konfliktusok tiszta világos bemutatása
Alapvető etikai feltételezések ismerete
Normatív és alkalmazott etika általános ismerte
Megfelelő készségek az etikai problémákon alapuló virtuális szituációk kialakítására, és megvalósítására a foglalkozásokon szerepjátszás formájában

Specifikus célkitűzések

Azok a résztvevők, akik a modult végigvették, képesek lesznek:

Jobban megérteni azokat az értékeket, melyeken saját tevékenységük és érdekeltségeik alapulnak
A legfőbb értékek azonosítása, figyelembe véve a KKV  stratégiai CSR prioritásait
Kifejleszteni saját KKV szervezetük számára a küldetést, figyelembe véve a legfőbb értékeket és felelősségeket.

Elméleti tartalom ebben az oktatási modulban a “Üzleti etika” bemutatására és megvitatására a Társadalmi Felelős Vállalkozói  Tevékenység vonatkozásában  kerül sor. Ehhez a “CSR Ismerettérkép” nyújt módszertani útmutatást.

Ez a modul a következő elméleti tételeken alapul:
Az Üzleti etika morális cselekvés, amely konkrét helyzetek formájában jelenik meg, és ahol a társaság tulajdonosai, vezetősége és alkalmazottai kényes üzleti lépésekre kényszerülnek. Ezek lehetnek olyan üzleti döntések is, amelyek etikai magatartással vagy egyéni érdekekkel és véleményekkel ütköznek.

Ennek példái:

Pénzügyi és számviteli szabványok
A törvény betartása
Vállalati szabályok és eljárások alkotása és betartása
Összeolvadás és vállalatok megszerzése
Kifütyülés
Vesztegetés
Szellemi tulajdonjogok
Tisztességtelen verseny
Méretcsökkentés / kihelyezés
Áttelepítés
Környezeti kockázat
Munkavállalói jogok
Munkahelyi egészség és biztonság
stb.

A példák felsorolása végtelen hosszú lehetne, mivel az életben (üzleti életben) szinte mindent lehet etikusan is és etikátlanul is tenni .

Üzleti etika : az a része az etikának, amely megvizsgálja az etikai szabályokat és alapelveket a gazdasági környezetben, kezeli a különböző problémákat, amelyek üzleti környezetben felmerülnek, valamint a speciális kötelezettségeket és kötelességeket, amelyek a kereskedelmi élet szereplőire vonatkoznak. Az üzleti etikával foglalkozók a következő kérdést teszik fel:  "A vezetés etikai szempontból helyes vagy helytelen?"  A CSR vonatkozásában ezt a kérdést úgy kell feltenni, hogy figyelembe vesszük az érdekeltek helyzetét, akikre kihatnak a vállalat döntései és cselekedetei.

Az üzleti etika az alkalmazott etika egyik formája, és irányadó disciplinája, melynek során különleges etikai normákat feltételeznek és alkalmaznak. A jó és rossz megítélése specifikus viszonyok között történik, melyben érveket hoznak fel arról, hogy mit kellene vagy mit nem kellene tenni. Az üzleti etika általában kevésbé foglalkozik az etika alapvető kérdéseivel (tematika), vagy az alapelvek megítélésével, hanem inkább a gyakorlati problémákkal és alkalmazásokkal, valamint azokkal a specifikus kötelezettségekkel, amelyek az üzleti kapcsolatokban felmerülhetnek (CSR vonatkozásában érdekelt felek).

Két fő etika ismeretes: etikai deontologia (Imanuel Kant szerint) és az utilitarizmus (John Stuart Mill szerint).

Etikai deontologia normatív elveken alapul, mely azt jelenti, hogy a morális értékek a (morális) cselekedet természetéből adódik. Az Etikai deontologia soha nem igazolna egy hazugságot, még az u.n. “fehér hazugságot/kegyes hazugságot” sem, függetlenül a morális motivációtól, amely mögötte állhat. (pl. egy ártatlan személy védelme egy totalitáris rezsimtől). Összegezve, nincsenek belső morális értékek – az értékek önmagukban jók.

Utilitarizmus az etkiai értelmezés olyan módszere, amelyben figyelembe veszik a cselekedet következményeit. A legfőbb kérdés, a cselekedet eredménye, kimenetele a személyre, a KKV szervezetre, vagy másokra, akik bármiféle formában érintettek lehetnek. Ha a “jó” következmények meghaladják a “rossz” következményeket, akkor a  cselekedetet utilitarista szempontból etikusnak ítélik meg. Összegezve, valami jó és morális, ha van célja.

Tanulási Tartalom: ebben a modulban etikai reflexiók szempontjából figyelembe veszik a személyek és KKV szervezetek döntéseinek vagy tevékenységének következményeit. Ezek a szempontok lehetnek a cselekedetek különböző kihatásai a társaság gazdasági sikerekre, vagy ökológiai és társadalmi dimenziókra, (CSR – “Háromoldalú mérleg”).

Értékek és normák

Az értékek olyan dolgok, vélemények, hitek és célok, melyeket értelmesnek, kívánatosnak és követendőnek tart egy csoport (pl. KKV, vagy ennek érdekeltségi körei ) vagy az egész társadalom. Érték pl. a béke, szabadság, haladás, emberi jogok, tulajdon, szolidaritás, oktatás és tisztesség. Normák az értékeken alapuló elvárások. A normák hasznosak az egyéni és társadalmi lét orientálása szempontjából. Normák pl. “ne ölj!” – melynek alapja az alapvető emberi jog az élethez. Vagy pl. “a mi cégünk nem dolgozik vasárnap”’-– melynek alapja a jog az egészséghez és a pihenéshez.

Értékek és küldetés

A közösségi szereplők, mint a közintézmények, szervezetek, egyesületek megfogalmaztak olyan nyilatkozatokat, melyekben rögzítik azokat a normákat, melyek motiválják tevékenységüket. A folyamatos vita a CSR megfontolásokról arra ösztönöz más vállalatokat is, hogy hasonlóképpen megfogalmazzák küldetés vállalásukat. Ezen kívül a küldetést még a termékről szóló rövid megállapítás vagy szlogen formájában is lehet közölni, ezért ajánlatos áttekinteni a marketing etikát.

Vezetési Kódex

A kormányjavaslatnak megfelelően “Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalásának támogatását célzó Európai Keretmegállapodás” (EC, 2001), a Vezetési Kódexet úgy definiálhatjuk, mint egy nyilatkozatot, mely a cég értékeire és üzleti gyakorlatára vonatkozik, s esetenként a beszállítóikra is. Minimum standardokkal kapcsolatos közlemény együtt a vállalati kötelezettségekkel hogy betartsák azokat és hogy követelhető legyen ennek betartása a szerződő felek, alvállalkozók, beszállítók részéről.

Etikai Kódex
A Sarbanes-Oxley Határozat nyomán az etikai Kódex egy olyan egységesített elvek összessége, melyet a vállalkozások alkalmazhatnak annak érdekében, hogy támogassák: (1) a tisztességes etikus irányítást, beleértve a személyes és szakmai kapcsolatok terén felmerülő érdekellentétek kezelését, (2) egyértelmű, teljes, pontos, érthető időszaki jelentések, (3) állami szabályok teljesítése.

Hatalom és felelősség
A hatalom és a felelősség az érem két oldala. Ha valakinek nincs meg a hatalma, nem tudja vállalni a felelősséget. Ha valakinek hatalma van felelősség nélkül, akkor visszaél a hatalommal. Belső társaságok és szervezetek hatalma a vállalkozók tulajdonosok és a vezetés kezében van. Ebben a környezetben az, akinek hatalma az alkalmazottakra vonatkozik, tükröznie kell saját vezetési etikáját.

Corporate Governance/Vállalati vezetés

A vállalati vezetési szabályzatok arra valók, hogy megerősítsék a befektetők bizalmát a társaságban. Ezek az alapelvek biztosítják a jelentések átláthatóságát a KKV számára is. Ilyen szabályzatok már szinte minden EU országban önkéntes önszabályozó alapon készülnek, melyek a vezetési szabályzaton alapulnak. Ezek magukban foglalják a jelentések átláthatóságát, az együttműködés minőségét a felügyelő bizottságok, a vezetés és az érdekelti körök között. Mindezzel megpróbálnak hosszú távú értékeket alkotni, és az átláthatóság mellett az számadási kötelezettség is rendkívül fontos része a vitának.

Értékek konfliktusa
A CSR koncepciója megpróbálja integrálni a fő érdekeltek köreinek különböző érdekeit (eltérő értékeken alapulva), az értékek konfliktusait melyek a napi üzletmenethez tartoznak. Abban az esetben, amikor inkább értékek konfliktusáról semmint érdekek konfliktusáról van szó, akkor etikai problémával állunk szemben.

Az oktató a következő fő pedagógiai módszereket használja:

Elméleti kifejtés
A gyakorlatok kifejlesztése és bemutatása (önállóan és munkacsoportokban)
Etikai problémák kifejlesztése és bemutatása (munkacsoportokban)
Az érdekeltek párbeszédének kifejlesztése (szerepjátszás)
Eltérő szektorokon átívelő tanulási folyamatok moderációja (együttműködnek az üzleti a kormányzati és non-profit szektor vezetői)

A Normál  Program (4 óra) esetében javasolt tevékenységek a következők:

2.1. gyakorlat bemutatása, kifejlesztése és megvitatása
nº 1-től nº 7-ig Etikai dilemmák bemutatása, kifejlesztése és megvitatása (az oktató válassza ki azokat az Etikai problémákat, amelyek legjobban megfelelnek résztvevők igényeinek)
2.2. gyakorlat bemutatása, kifejlesztése és megvitatása


A Bővített Program (4 óra - 8 óra) esetében javasolt a Normál  Program + a következő tevékenységek egyike:

nº 1 - nº 7 Etikai problémák bemutatása, kifejlesztése és megvitatása (az oktató válassza ki azokat az Etikai problémákat, amelyek legjobban megfelelnek résztvevők igényeinek, és eddig más oktatási modulban még nem használták fel őket. )
Minden egyes résztvevő szervezet Etikai Kódexének kidolgozása  és megvitatása
(A tréner az 1. sz. Esettanulmány pedagógiai javaslatait alkalmazhatja)

Flipchart
video projektor
Számítógép
2.1. és 2.2. gyakorlatok
Etikai problémák nº 1 - nº 7
nº 1 Esettanulmány (Bővített Program)
Programértékelési Kérdőív

Kiegészítő tananyag a résztvevők számára

Felelős Vállalkozói Tevékenység/ CSR : Helyzetkép, 2004 (Kísérleti Projekt keretében készült, melyet a “Leonardo da Vinci” Program támogat a Kis és Középvállalkozások Felelős Vállalkozói Tevékenységének Előmozdítása érdekében” hat EU országban: AT, EE, HU, IT, NL, PT)
CSR Fogalomtár, 2005 (Kísérleti Projekt keretében készült, melyet az Európai Bizottság a “Leonardo da Vinci” Program támogat, Kis és Középvállalkozások Felelős Vállalkozói Tevékenységének Előmozdítása érdekében). Témái: Üzleti etika

Amennyiben az Üzleti etikai oktatási modult 4 óránál hosszabb tanfolyamon akarják megszervezni, a normál tanmenethez a következő kiegészítő tevékenységeket lehet hozzáadni: