Elméleti
tartalom / Tanulási tartalom |
Ebben
a modulban világosan kifejtjük azokat a fő területeket, ahol az
üzleti tevékenység folyamán környezeti megfontolások felmerülhetnek.
Környezetvédelem
nem egyszerűen egy új divatirányzat. Többet jelent, mint a ‘zöld’
termelés, vagy a ‘zöld’ címke elérése. Speciális
gondolkodásmódot és cselekvést kíván a cég működésének
teljes egészén, (pl. A nyersanyagok beszerzésétől és
felhasználásától a termékek és szolgáltatások értékesítésén
keresztül, a visszajuttatásukig a természetbe ).
A
következő elsődleges kérdéseken kell elgondolkodni: Mit
értünk a környezetvédelem
fogalma alatt? Melyek lehetnek azok a környezeti hatások, amelyek
cégünk tevékenységéből adódhatnak? Milyen megoldásokra
gondolhatunk, ha cégünk környezeti hatásait befolyásolni akarjuk?
Szemét/hulladék
minimalizálása a természeti környezetre |
Az
egyik legfontosabb környezeti
kérdés,
ami általánosan felmerül az üzleti tevékenységgel kapcsolatban, a szemét/hulladék
minimalizálása a természeti környezetre.
A legjobb módszer a hulladék csökkentésére az úgynevezett ‘3
R’ gyakorlata:
/csökkentsük
a
kidobott hulladék mennyiségét és káros, mérgező hatását
Reuse/többszöri
felhasználás,
tárolók vagy konténerek megjavítása, vagy továbbadása azoknak, akik
fel tudják használni vagy meg tudják javítani
Recycle/újrahasznosítás,
lehetőleg
vásároljunk minél több
újrahasznosított anyagból készült terméket
Hulladékcsökkentés |
|
A
hulladéktermelés megakadályozása, a hulladék forrásának
csökkentése, azt jelenti, ha kevesebbet használunk el, kevesebbet
kell eldobni.
A
csökkentés módja:
Tartósabb,
hosszabb élettartamú áruk vásárlása
Keressük
azokat a termékeket és csomagolásokat, amelyek a lehető
legkevesebb mérgező anyagot tartalmazzák
Termékek
áttervezése, kevesebb nyersanyag felhasználásra, hosszabb
élettartamra, vagy kevesebb energia felhasználásra
Az
anyagfelhasználás csökkentése első helyen a legjobb lépés,
mivel ez csökkenti legjobban a hulladék képződését. Ezért
ez az elsősorban kiemelt módszer a hulladékgazdálkodásban
és messzemenően kíméli a környezetet.
|
 |
Többszöri
felhasználás |
|
Egyes
cikkek többszöri felhasználása szintén csökkenti a hulladékok
mennyiségét. Ez lehet javítással, jótékony célra való
eladományozással, vagy akár eladással. A többszöri
felhasználás, ha van rá lehetőség, még kedvezőbb,
mint az újrahasznosítás, mivel nincs szükség technológiai
üzemi eljárásra.
Többszöri
felhasználás módja :
Eldobható
kávéspoharak helyett bögrék
Papírzsebkendő
helyett ruha zsebkendők, törölközők
Újratölthető
palackok
Régi
újságok, felesleges felszerelések eladományozása
Dobozok
többszöri
felhasználás
Üres
üvegek, csuprok ételmaradék tárolására
Újratölthető
ceruzák tollak (tollbetétek, ceruzahegyek) beszerzése
Részvétel
festék begyűjtési és újrahasznosítási
programokban
|
 |
Újrahasznosítás |
|
Az
újrahasznosítással a kidobott hulladékot értékes
alapanyagokká alakítják át. Ezen felül, még számos egyéb
környezeti, anyagi és társadalmi haszna is van. Összegyűjtik
és szelektálják az üveget, fémet, műanyagot és papírt,
és nagyüzemi eljárással új anyagokká vagy termékekké
alakítják át.
Az
újrahasznosítás
előnyei:
Megőrzi
a nyersanyagforrásokat a jövő generációinak
Megakadályozza
az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és a
vízszennyezést
Energiát
takarít meg
Értékes
nyersanyagot biztosít az ipar számára;
Munkahelyeket
teremt
Ösztönzi
a zöld technológiák fejlesztését
Csökkenti
a területi igényt az új szeméttelepek és szemétégetők iránt
Újrahasznosított
anyagokból készült termékek vásárlása
Nem
elég a szelektált hulladékot kitenni a gyűjtőkbe. Ahhoz,
hogy az újrahasznosítás gazdaságilag megvalósítható legyen,
ilyen anyagból készült termékeket és csomagolóanyagokat is
kell vásárolnunk. Akkor, amikor megvesszük ezeket a termékeket,
gazdasági ösztönzést is nyújtunk az újrahasznosítható
anyagok összegyűjtésére, feldolgozására, és új
termékként való értékesítésére. Az újrahasznosított
termékek vásárlásával egyaránt gazdasági és környezeti
hasznot hajthatunk. Az újrahasznosított anyagokból készült
termékek vagy csomagolóanyagok megkímélik a természeti
forrásokat a jövő generációk számára.
|


|
Környezetszennyezés
megakadályozása |
A
környezetvédelem másik alapvető területe üzleti szempontból a környezetszennyezés
megakadályozása. A szennyezés különböző formákban
léphet fel: a
levegő szennyezés (klímaváltozás, ózonréteg
elvékonyodása, savas esők, , szmog, egészségügy); vízszennyezés
(eutrofizálódás, természetes élőhelyek megváltozása); talajszennyezés
(a szennyezőanyagok akkumulálódása az
ökoszisztémában) valamint a
Biológiai változatosság csökkenése.
Levegő
szennyezés |
|
Mint
tudjuk, a levegő biztosítja
számunkra a létfontosságú oxigént. Az emeberi tevékenységek
olyan anyagokat bocsátanak ki a levegőbe, amelyek közül igen
sok zavarja az ember, az állatok és a növények életét.
A
levegőszennyezésnek többféle típusa ismert, melyek
hatásáról sok vita folyik mostanában. Ezek
közé tartozik a szmog,
a savas esők, az
üvegház
hatás, és az "ózonlyuk"
. Ezek a problémák súlyos hatást gyakorolnak az
egészségünkre, közérzetünkre, és az egész környezetre.
A
levegőszennyezés egyik formája, hogy apró részecskék
kerülnek a levegőbe, amikor az olajat elégetik,
hogy energiát nyerjenek belőle. A dízelfüst jó példája
ennek problémának. Ezt a fajta szennyezést gyakran nevezik "korom"
szennyezésnek. A levegőszennyezés egyik
fő forrása az elégetett üzemanyagok által kibocsátott
anyagok, a közlekedésben, a fűtéssel, és az iparban.
Néhány hatóság szerint a fa és faszén elégetése a
kályhákban és a szabadtéri grillsütőkben is jelentős
mennyiségű kormot ereget a levegőbe.
A
levegőszennyezés másik formája a mérgező
gázok kibocsátása mint pl. A kéndioxid, a
szénmonoxid, nitrogén oxidok, és a kémiai permetszerek. Ezek az
anyagok további kémiai reakciókba lépnek, amikor kijutnak az
atmoszférába, így alakul ki a szmog
és a
savas esők .
A
levegőszennyezésre figyelni kell a belső terekben is,
otthon, irodákban, iskolákban.
Ezek a szennyeződések egyszerű, napi tevékenységekből
adódhatnak mint a főzés, dohányzás. Ezért a levegő
szennyezés
kezelésénél egyaránt külső és beltéri
hatásokat is figyelembe kell venni.
|
 |
Vízszennyezés |
|
A
friss tiszta víz alapvető
feltétele az életnek. Sajnos az Ipari Forradalom óta, Európa
legtöbb folyója kényelmes szállítóeszközként szolgál a
hulladék elszállításához a tengerbe. Ezzel a gyakorlattal már
több ezer km vizíút és tengeri partszakasz vált szennyezetté,
ami olyan súlyos problémákat okozott mint a
természetes
élőhelyek és a biológiai
változatosság pusztulása .
Az
elmúlt évtizedekben jelentős fejlődést indult meg a
szennyvíz és ipari végtermék kezelésében, mielőtt ezeket
Európa folyó hálózatába engedik.
Ezáltal alacsonyabb lett a szennyezettségi szint és
kimutatható javulás történt a vízminőségi
mutatókban. Azonban a mezőgazdasági szektorban még nem
indult meg ez a kedvező folyamat. Európa folyóinak nitrát
szintje még mindig ugyanolyan magas, mint az elmúlt évtized
elején.
Nem
csak a vízminőségre kell nagy gondot fordítani, hanem az
emberi felhasználásra alkalmas víz mennyisége is komoly
problémát okoz. Egyre nagyobb nehézséget jelent a szűkös
vízellátás, különösen a nagyvárosok térségeiben
és Dél-Európában.
Eutrofizácó:
a víz tápanyagmennyiségének nagyarányú növekedése, és
ezzel kapcsolatos további hátrányos biológiai hatások a legfőbb
környezeti problémák közé tartoznak Európaszerte. Nagy
területeket érint a szárazföld belsejében a talajvíz , a
tavak és folyók veszélyztetettsége; a tengerparti területeken
az átmeneti parti víz minősége, valamint a nyílt tengerek
ökoszisztémája. Az eutrofizáció fő előidézője
a nitrogén- (N) és foszfortartalmú (P) tápanyagok bejutása
a vízrendszerekbe, amelyeket a társadalmi szektor idézett elő.
|
 |
Talajszennyezés |
|
Annak
ellenére, hogy a talaj legalább olyan fontos az emberi társadalom
számára mint a víz és a levegő, a talajszennyzés még
korántsem érdemelt ki annyi figyelmet és érdeklődést mint
ez két elem. Még ma is a termőföld adja az társadalmi
fogyasztás 90%-át, az emberi táplálkozás, az állati takarmány,
rostanyagok, sőt az üzemanyagok/fűtőanyag terén is.
Ezek szolgáltatják a települések ellátását, nyersanyagait és
talajvizét. Európában a legnagyobb probléma: a felső
talajréteg pusztulása az erózió
következtében vagy az építkezések miatt, valamint a
szennyezés és az elsavasodás.
A
talaj romlása és pusztulása nem kap elég figyelmet az Európai
Unióban, ami abban is megmutatkozik, hogy egyrészt nincs elég
EU Direktíva a talajvédelemről, másrészt az adatok is
hiányosak. Az eddig számontartott talajszennyezési esetek
mindössze 300,000 helyszínt azonosítanak, míg hozzávetőleges
becslések szerint legalább potenciálisan 1.5 millió a
szennyezett területek száma.
|
 |
A
biológiai változatosság csökkenése |
|
Európa
természetes környezete nagyon változatos: a különböző
fajok, fajták ökoszisztémák és természetes élőhelyek széles
skálája megtalálható itt. Ez a biológiai változatosság
tekinthető a környezet egyfajta “biztosítási
kötvényeként”, ami lehetővé teszi az élővilág
alkalmazkodó képességét úgy a természeti katasztrófák, pl.
vulkánkitörések, mind az emberi tevékenységgel szemben, amelyek
drasztikus változásokat idéznek elő.
A
biológiai változatosság csökkenése egy
olyan vészcsengő, ami jelzi, hogy a társadalom
kihatása a környezetre már túlsúlyos. Habár egyes
szennyezési mutatók már kezdenek visszaesni, a
természetvédelem jobban integrálódik a várostervezésbe, a
mezőgazdasági termelésebe és más stratégiai döntésekbe,
a biodiverzitást még mindig számos veszély fenygeti Európa
szerte.
|
 |
Természeti
források takarékos felhasználása |
Földünk
természeti kincsei
alapvető
fontosságúak az emberiség túléléséhez és továbbfejlődéséhez.
Azonban, ezek
a források végesek, mivel a Föld megújulási képessége korlátozott.
Az édesvízkészlet, az erdők és a betakarított termények évről
évre megújulnak, ha a kihasználás nem haladja meg az újratermelés
szintjét. A szénhidrogének, szénbányák és érctelérek viszont nem.
Bár
a túlzott nyersanyagkitermelés káros következményei helyi szinten
jelentkeznek, az egyre növekvő gazdasági egymásrautaltság és a
természeti kincsek nemzetközi kereskedelme következtében a
fenntartható nyersanyaggazdálkodás követelményeit globális
méretekben kell kezelni.
A
természeti források takarékos felhasználása egyaránt közös
érdek a társadalom egyénei és a gazdaság egyes társaságai
számára. Ez csak úgy érhető el, hogy csökkenteni kell a
megújuló források felhasználási arányát és alternatív
forrásokat kell találni. A
társaságok szintjén hosszú-távon meg kell határozni a működéshez
szükséges megújuló és nem-megújuló forrásokat, majd meg kell
találni a takarékosság lehetséges formáit és stratégiáit.
Eszköz és megközelítési módszer, amely támogatja a környezeti
hatások kezelését a vállalati vezetésben |
Már
kapható számos olyan eszköz
és megközelítési módszer, amely támogatja a környezeti hatások
kezelését a vállalati vezetésben.
Ezek
közül csak néhányat emelünk ki: “termék életciklus módszer”,
az Öko-menedzsment és auditálás (EMAS), az ISO 14000 szabvány és
az Európai
Öko-cimke, mindezek olyan eltérő megoldások, amelyek integrált
módon alkalmahatók az érvényben lévő szabványok, a
környezetvédelmi tényezők és a társasági stratégia
keretében.
Termék
életciklus módszer |
|
Az életciklus-orientált környezeti termék politikája, vagy az (IPP)/
integrált termékpolitika a környezetvédelmi tényezőket
integrált módon kezeli. Végigköveti a termék életciklusának
minden szakaszát,
hogy minimalizálja
a termék átfogó negativ környezeti hatásait. A
termék életciklusának a környezetvédelmi szempontok integrált
megközelítése azt jelenti, hogy a
termék életciklusának valamennyi szakaszát érinti,
azaz a tervezést, a felhasznált nyersanyagokat, a termelést, a
szállítást/szétosztást valamint a felhasználási és hulladék
stádiumát is. Pl. A vállalatoknak “előre
kell gondolkodni” a felhasználási és hulladék időszakra a
termék fejlesztése/tervezése során, azért hogy
minimalizálják az együttesen bekövetkező szennyezést.
Azonban a környezetvédelmi
tényezők nem kezelhetők izoláltan, hanem csak
együttesen a termék valamennyi jellemzőjével, mint
teljesítmény, minőség és biztonság.
Ezen
felül, az integrált megközelítésmódnak a társasági
stratégiban is érvényesülni kell. Elemezni kell, hogy a termék
életciklusában hol és milyen környezeti kockázatok rejlenek,
és hogy
a forrásokat hogyan lehet a lehető leghatékonyabban
kihasználni. A következő eszközök mint: termék
életciklus értékelés, gyártási anyagáramlás elemzése,
környezeti mutatók nagyon hasznosak ebből a szempontból.
Ezen felül, azt is figyelembe kell venni, hogy a termék
életciklus egyik szakaszának megváltoztatása milyen
hatást gyakorol a többi szakaszra.
|

|
EMAS
- Eco-management
and Auditing Scheme |
|
Öko-menedzsment
és auditálási Rendszer (EMAS) az EU környezetvédelmi
szabványa, melyet 1995 áprilisában vezettek be az
Europai Unióban. Ez egy önkéntes EU eszköz, amely tanusítja,
hogy a szervezetek folyamatosan javítják a környezetvédelmi
teljesítményüket. Az EMAS-regisztrált szervezetek jogilag
elismert szerveztetek, amelyek környezetvédelmi vezetési
rendszert alkalmaznak, és egy függetlenül hitelesített
közleményben/közlönyben nyilvánosságra hozzák
jelentéseiket a környezetvédelmi teljesítményeikről.
Ezek a szervezetek jogosultak az EMAS logo használatára, amely
garantálja a kiadott információ megbízhatóságát.
|
 |
További
információ:
http://europa.eu.int/comm/environment/emas/index_en.htm
|
|
ISO
14001 |
|
ISO
14001
nemzetközi környezetvédelmi
szabvány, melyet a Nemzetközi Szabványügyi
Szervezet ad ki. Az ISO 14000 szabvány család elsősorban a
" környezetvédelmi vállalati vezetés" témájával
foglalkozik. Azt veszi figyelembe, hogy egy szervezet milyen
intézkedéseket hoz a káros környezeti hatások minimalizása
érdekében, azaz a működése során keletkező káros
hatások kezelése, hogy folyamatosan javíthassa a környezeti
teljesítményét.
|

|
További
információ:
http://www.iso.org/iso/en/ISOOnline.frontpage
|
|
|
|
Európai
Öko-cimke |
|
Az
EU Öko-cimke “Virág” szimbólumát 1992-ben alkották meg és
vezették be. Ez a tanusítvány azt a célt szolgálja, hogy
megkülönböztesse a még ‘zöldebb’ és még inkább
környezetbarát termékeket és szolgáltatásokat.
Az
elmúlt tíz évben a “Virág” szimbólum Európa-szerte
ismertté vált, amely egyszerű és pontos utalást jelent a
fogyasztóknak.
Minden
terméket, amelyet megkülönböztet a “Virág” szimbólum,
független testület vizsgált meg, és megállapította, hogy
betartják a szigorú ökológiai követelményeket.
Eddig
23 különböző termékcsoportban, már 250 ilyen
tanusítványt adtak ki
többszáz termékre.
Az EU Ökocimke minősítés lebonyolítását az Európai
Ökocimke Bizottság végzi (EUEB), de támogatást kap az Európai
Bizottságtól, az EU és az European Economic Area (EEA)/ Európai
Gazdasági Térség valamennyi tagállamától. Az Európai
Ökocimke Bizottság résztvevői között megtalálhatók az
ipar, a környezetvédő csoportok, a fogyasztói szervezetek
képviselői egyaránt.
|

|
További
információ:
http://www.eco-label.com/default.htm
|
|
|